Robin Gibb romantikus dala, az 1970-ben megjelent Robin's Reign című szóló albumáról való. 1969-ben az együttesen belüli ellentétek oda vezettek, hogy Robin egy időre elhagyta az együttest és szóló karriert kezdett. A Bee Gees, mivel elveszítette a "hangját", a következő években különösebb sikert nem is ért el. Csak később, a hetvenes évek közepén történt újra egyesülés után tudtak a zenei listákra visszakapaszkodni, de akkor már egészen más zenei stílusban.
A dal először kislemezen jelent meg, ami Robin első szóló SP-je volt, majd később Robin bemutatkozó albumán is a siker dal lett. A nyolcvanas években kiadott Bee Gees válogatások is kivétel nélkül tartalmazzák.
A dal elég hosszú utat járt be azután, hogy az amerikai Don McLean egy 1971 novemberi délután, megírta a New Yorki Coffe Lena kávézóban. A dalban egy 1959-es tragikus eseménynek állít örök emléket, amikor az akkori rock zene több csillaga, Buddy Holly, The Big Bopper, és Ritchie Valens, meghalt egy autóbalesetben.
A dalban többször visszatérő híres, azóta is sokszor felhasznált, refrén is erre utal: "the day the music died". Ez egy szimbolikus visszatekintés a korai rock and roll generáció tiszta és ártatlan világára, amely örökre elveszett, és már csak egy emlék.
A dalt az amerikai nemzeti értékek közé választották, mert az amerikai kultúra egy korszakának örökéletű zenei és irodalmi megtestesítőjévé vált. Napjainkig számtalan feldolgozása született a legkülönbözőbb zenei műfajokban.
1974-ben, még A tanú
című betiltott filmben bemutatott „szocialista szellem vasútja”
kísértett. Az 1970-es évek egyik nagy Bergendy slágerét a sanzonbizottság
eredetileg nem akarta engedélyezni, mert az szerintük arról szólt, hogy a Vidám Parknál sokkal borzasztóbb hely a
mindennapok szocialista Magyarországa.
Ami igaz is volt, és többek között, az együttes frontembere, Latzin Norbert ezért disszidált 1964-ben két barátjával
együtt Hollandiába, ahol egy ottani énekesnek volt a zongoristája. Európai turnéra is ment, de 5 év múlva megunta az emigrációt, és
hazatért, de akkor elvették az útlevelét, és sokáig nem mehetett külföldre. Ő írta a
Szellemvasút című dalt is. Később összeveszett Demjén Ferenccel, és 1974-ben
kilépett az együttesből.
Aztán újra külföldre ment, a barátai elvitték Münchenbe Udo
Jürgenshez is, akit részegen otthagyott, mert szerinte borzalmas volt,
amit az csinált. 1984-ben Kölnben, egy hajléktalanszálló fürdőszobájában
találtak rá karácsony után, 5 napja halott volt, öngyilkos lett. RIP
Az 1968–as prágai tavasz leverése
egyértelműen jelezte a kornak, hogy melyek azok a határok, amiket a
rendszer nem enged átlépni. A politika bekeményített.
A beat-jelenséget is megpróbálta háttérbe szorítani a hatalom, ennek
következtében az Illés-zenekart is elérték a mondvacsinált vádak (pécsi kukaügy, melynek
során az Illés-együttest rendbontással, huligánkodással vádolták meg). A
hatalom bekeményítésére az Illés-együttes is alkalmazkodott, Bródy
gyakran nyílt szövegei, vagy csak burkolt célzásai tökéletesen hatottak
az ifjúságra.
1969-ben két nagylemezük is megjelent, az első
gyakorlatilag a korábbi kis és nagylemezen megjelent dalok
válogatásgyűjteménye, csak 4 új szám szerepel rajta. (Átkozott
féltékenység (Szörényi L.–Bródy J.) – Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.) –
Az ész a fontos, nem a haj (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Mondd, hogy nem
hiszed el (Szörényi L.–Bródy J.))
Az Illés együttesnek ez a dala azok közé a szerzeményeik közé tartozik, amelyek igazi Illés védjegyeket tartalmaznak, és amelyek az Illést a 60-as évek végén a beatkorszak vezető együttesévé tették Magyarországon.
1984.január 1-én vették lemezre a Twisted Sister amerikai együttes kislemezét, melynek első oldalán szerepel ez a dal. Igazi amerikai heavy metal banda, némi punkos beütéssel, akik a műfajnak inkább a popos változatát játszották sikerrel. A szám egyfajta versenydal volt, a hasonló műfajban dolgozó Slade rock együttes, Merry Xmass Everybody című karácsonyi sikerére válaszul. A dal annyira népszerű lett az amerikaiak körében, hogy több elnökválasztási kampánynak is háttérdala volt a tömeg rendezvényeken.
A zenekart 1972-ben alakították new-jersey zenészek, akik először klubokban játszottak, majd később koncerteken is mejelentek . Főként Led Zeppelin és Black Sabbath számokat játszottak és saját daluk csak 1978-ban jelent meg. Legsikeresebb éveik 1984-85 voltak, amikor három slágerük is listára került.
Az 1980-as években megjelenik az italo-disco, a mely a pop műfajban egy kis frissítést hozott. A lágy olaszos dallamok és a popos ritmus népszerűvé tette a a műfaj dalait a táncklubokban. Ebben a zenei irányzatban született és az egyik legkiválóbb képviselője volt ez a dal. A bevezető zene szerzője, az olasz Giombini volt, annak ellenére hogy sokan Chopint hallják benne, a szöveget pedig az énekes-szerző Gazebo írta ill. adta elő a dalt.
Az 1960-as, libanoni születésű Gazebo, eredeti nevén Paul Mazzolini, Olaszországban nevelkedett, diplomát is itt szerzett. A 1980-as évek elején kezdett zenével foglalkozni, több lemezt kiadott, de igazán egy átütő slágere született, az I Like Chopin, amely az európai listákat is vezette 1983-ban.
Az együttes 1980-as Super Trouper című albumán jelent meg a dal. A dal egyik érdekessége, hogy a munkapéldány címe kevésbé volt ünnepélyes, inkább humoros, "Daddy Don't Get Drunk on Christmas Day" volt.
A másik érdekessége, hogy az európai listák élére akkor került, amikor a kétezres év búcsúztatójára az A-Teens nevű svéd ABBA tribute együttes kiadta a dal feldolgozását. A dal utolsó sorában hangzik el az alkalomra megváltoztatott sor, amiben az 1989-es évszámot átírták: "in the end of 1999".
1976-ban, a diszkó korszak hajnalán, a Bee Gees is a kor divatjának és a zenei piac igényeinek megfelelően elkészíti a saját diszkó dalát, a You Should Be Dancing című számot. Ez a dal volt amely bevezette az együttest a diszkó pultok kedvencei közé. A dal sikerére jellemző, hogy ebben az évben hét héten át vezette a slágerlistákat.
Később, 1977-ben elkészült az első diszkó film, a Saturday Night Fever, amit a magyar mozik Szombat esti láz címmel játszottak, John Travoltával a főszerepben. A mozifilm már ennek a korszaknak a zenéit használta fel a zenei anyagában. A film zenei összeállításába hat Bee Gees dal is bekerült, melyek meghatározóak voltak a mű kasszasikerében.
A V’Moto-Rock (melynek nevében a „V” betű az együttest támogató Volánra
utalt) bemutatkozó koncertjét 1977-ben tartotta az Uránia
moziban, és a színpadra hatalmas BMW-n begördülő, bőr ruhás Rózsi új
társaival – akikkel néhány új dal mellett főként Fújom a dalt című szólólemezének anyagát játszották – egyértelmű sikert aratott.
Az új albumuk viszont nem, mivel a közönség idegenkedve fogadta, mert a kemény rock követelte nyersesség és agresszívebb megszólalás, a
moto-rockkal párosított macsószerep távol állt Demjén zenei-szövegi
világától, eredendően lírai alkatától. Végül igazi sikert az 1980-ban kiadott albumuk hozta meg az együttesnek.
Aztán a nyolcvanas évek közepén még kiadtak két, nem túl acélos stúdiólemezt (Garázskijárat, 1984; V’Moto-Rock 5, 1986), majd a Szerelem első vérig
című film – amúgy Dés László által írt – betétdalának hatalmas sikere
után 1988-ban Demjén Ferenc csendben feloszlatta csapatát, és inkább a
szólópályát választotta
A dal, az 1967-as Graduate című amerikai film zenei anyagában jelenik meg először. A film, a kor pop kultúrájának egyik meghatározó darabja volt. A Graduate, a korabeli fiatalok kétségekkel teli mindennapjait és a szexuális tabukat nyíltan bemutató mű.
A főszereplő, akit Dustin Hoffman alakít, egy diplomaosztás előtt álló, csetlő-botló, szemérmes fiú, aki egy partin találkozik, az életetet nagykanállal evő, Mrs Robinsonnal, akivel viszonya lesz. A történet igazi felnőtteknek szóló komédia, tele jó zenékkel és a végén happy enddel. A magyar mozikban Diploma előtt címmel mutatták be.
A film zenei anyagához, ezen kívül, még Simon két dalának jogait, köztük a Sound of Silent-t, vásárolták meg. A dalt később kislemezen is kiadták és nagyon népszerű volt a korabeli zenei listákon.
A dal történetéhez hozzátartozik, hogy mielőtt a filmhez eladta Simon a dalt, az eredeti szöveg, egy híres baseball játékos és Mrs Roosevelt kapcsolatáról szólt, de a producer a film női főszereplőjének a nevét, Mrs Robinsont adta a zenei betét címének.
Ez az 1972-es dal Koncz Zsuzsa talán legsikeresebb albumán, az Élünk és meghalunk LP-n jelent meg. Bár 1984 előtt koncerten nem hangzott el, mégis a rajongók egyik kedvenc dala a mai napig..
Koncz Zsuzsa a magyar előadók közül a legtöbb eladott lemezzel büszkélkedhet, hiszen dalaiból, csaknem ötszáz különböző hanghordozón megjelent előadását adták ki. A magyar beat hőskorából indult, és pályája töretlen a mai napig is.
Végig hű maradt a dalainak szerzőihez , az Illéshez és a Szörényi-Bródy szerzőpároshoz. Azok közé a magyar előadók közé tartozik akik külföldön is népszerűek és sikeresek voltak.
Ez az 1970-es dal kilóg a romantikus és érzelmes Bee Gees dalok sorából,
ami nem véletlen, mert egy angol film komédia, az 1970-es Cucumber
Castle betét dala. A hasonló című, 1970-es albumuk egyik siker dala
volt, amely a rajongók kultikus kedvencévé vált.
Ez egy különleges
kakukk tojás, mert Robin, akit az együttes romantikus dalaival
azonosítanak, nem szerepel a dalban, mert ez csak Barry és Maurice
szerzeménye és előadása.
