Az 1981-es Popdalfesztivál siker dala volt a Korál együttes slágere, amit Balázs Fecó írt. A kezdetben hagyományos rockot játszó együttes ezzel a számmal irányt váltott a lágy érzelmes zenék felé. Eredetileg Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként jöttek létre kiváló zenészekből, de később saját dalokkal is megjelentek.
A hetvenes évek végén újjászerveződtek és az új Korál 1978. május 1-jén mutatkozott be a Budai Ifjúsági Parkban. Kezdetben főleg hard rockot játszottak, részben Taurus feldolgozásokra alapozva.
Fecó egyéniségének megfelelően azonban helyet kapott a líraiság is a
zenéjükben, ezzel alakítva ki a Korál egyedi arculatát. Az egyidejűleg
jelen lévő kemény rock és líra jegyében készült 1980-ban első nagylemezük.
A hetvenes évek végének legsikeresebb holland pop együttese volt a Luv' énekes trió. Egy holland menedzser álmodta meg a lányegyüttest, a német Silver Convention mintájára. Azonkívül, hogy kellemes külsejük eladta a produkciójukat, a színpadi előadásmódjuk és öltözetük is újszerű volt a farmer által uralt pop színpadon. Az 1978-as bemutatkozó albumuk azonnal siker lett és több millió példányt eladtak az európai lemez piacon.
1978 novemberében az egyedi hangszerelésű daluk a Trojan Horse, igazi különlegesség volt a pop zenei palettán. Az alkalmazott skót duda és dob kíséret elég szokatlan volt a kemény érces gitárhangok után. A dal bevezető zenei részét a 20Th Century Fox logója alatt hallható zenei betét ihlette.
Az 1970-es szilveszteri Hofi műsor 3 perccel rövidebbre sikerült, így
kerülhettek adásba, és ez meghozta az országos sikert nekik. 1962-ben
alakította az együttest a két Bergendy testvér, de az igazi sikercsapat
1969-re állt össze.
Sokoldalú, képzett zenészek voltak, a rocktól a
swingig minden stílust játszottak, fergeteges koncerteket adtak. A Budai
Ifipark, a balatoni sétahajó állandó előadói voltak, a vasfüggönyön
belül elért nemzetközi sikereik után a keleti blokk legnépszerűbb
együtteseként emlegették őket.
Az 1961-es Ben E. King amerikai zenész által írt dalnak közel négyszáz feldolgozása született. A Beatles utáni időkben John többször vett elő régi nagy slágereket, nem mintha szüksége lett volna rá, de a saját előadásmódjában mindig sikerült egyedit és örök életűt alkotni belőlük.
Így történt ez az 1961-es King dallal is, melyet az 1975-ös Rock 'n' Roll című albumán jelentetett meg. A dal az utolsó nagy slágere volt, miután visszavonult a zeneiparból és csak az 1980-as halála után megjelent Double Fantasy albumán tért vissza, bár akkor már csak postumusz. R.I.P.
Az egyik legismertebb olasz énekes, Toto Cutugno 1983-as slágere igazi nemzeti himnusszá vált a megjelenésekor. A dal Olaszországot dicsőíti, valamint az énekes azt is elmondja,
mennyire szerelmes Mariába, az olasz lányba. Egyben azt is kéri, hadd
énekelje el egyedül a dalát. A dalhoz videoklip is készült, ahol Cutugno egy lánnyal szerepelt.A dal egy 1983-as olasz film nagysikerű betét dala volt, ahol a filmben töbször felcsendül. Ez volt az Al bar dello sport 1983-ban készült és bemutatott olasz filmvígjáték.
Toto Cutugno zenei pályafutását a hatvanas években kezdte, de csak a hetvenes években ért el sikereket. Az igazi nagy siker 1980-ban jött el számára, amikor megnyerte a Sanremoi fesztivált, és már mint ismert szerző kiadta az L'Italiano című dalát. Ez nemzetközi siker lett, az egész világon megismerték a nevét. Több híres előadó az ő számaival ért el sikereket és indult el a karrierje. Végül a koronát a pályájára az tette fel, hogy Olaszországnak 1990-ben az Insieme: 1992 című dallal megszerezte a második Eurovíziós győzelmet.
Az 1969-ben megjelent Led Zeppelin II album egyik nagysikerű száma. Korábban, Pat's Delight (Bonham felesége után) címen született a szerzemény, de egészen más gitár szólóval kísérve, de ez a verzió sohasem került lemezre. Később kapta a Moby Dick címet, a híres Herman Melville novellában szereplő fehér bálna után.
John Bonham egészen fantasztikus, a dob műfajban korszakalkotó szólója, amely az elején és végén kiegészül a híres gitár riffel A lemezen 4:21 perc hosszú, de a koncert felvételeken, az extended, 8-15 perces változatok is szerepelnek, de az amerikai turnéjukon született egy 30 perces változata is. A számban csak John Bonham, Jimmy Page és John Paul Johnes, a "power-trio" szerepelnek.
A dal gitárszólóját felhasználták filmekben , showműsorokban és reklámokban. A dobszóló, forradalmian újnak számított rock zenében, azóta is a dob leckék anyagában is szerepel, és méltó emléket állít a fiatalon elhunyt kíváló zenésznek. RIP
Az 1988-as dal a legellentmondásosabb slágere, a sikerét tekintve. A témája és az előadásmódja, a vallási szimbólumok, a gospel és a rock gitár együttes használata eddig szokatlan volt a pop zenében. Egy rasszista történetet dolgoz fel, amelynek során egy gyilkosság szemtanújaként, egy templomban keres menedéket és hitet, hogy legyen ereje kiállni egy ártatlan ember mellett.
A kritikusokat elvarázsolta a dal és a belőle készült videó, és a közönségnek is tetszett, olyannyira, hogy a Coca Cola ezt kihasználva egy reklámjában is felhasználta, amely díjat is kapott. A katolikus egyház és a családvédő szervezetek viszont támadták, a katolikus szimbólumok ilyen célú felhasználása miatt, és bojkottot hirdettek az italgyártó cég ellen. Így a Coca Cola visszavonta a szerződését, de megtarthatta a kapott díjat.
1968-ban az Illés zenekar egyre nagyobb sikereket ért
el, és egyre nagyobb tömegeket tudott megmozgatni. Újdonságot tudtak
hozni a zenébe: keleti és nyugati szólamok, népi- és műzene keveredtek a
számaikban, ráadásul mondanivalójuk is akadt: dalszövegeik generációs
problémákat ábrázolták, mégha a Bosch Klub közönsége kezdetben nem is értette pontosan a dalszövegeket.
Az 1968–as év sikeresen alakult. A kultúrpolitika is elhalmozta őket díjakkal, felfedezte a őket a filmipar is. Szintén ebben az évben saját klubot is kaptak a Fővárosi Művelődési Házban: az Illés Klubot. A Táncdalfesztiválon fődíjat kaptak az „Amikor én még
kissrác voltam” című számukért (11 díjból ötöt zsebeltek be).
Újságok
szereplői, már nemcsak az ifjúságé, hanem a Népszabadság
is terjedelmes cikkben méltatja őket és zenéjüket. Jó időben jó helyen
vannak, a megújulási és reformtörekvések, melyek a politikai életet is
jellemzik, rájuk is hatottak.
Zenéjük is tudatosabban fordult a népzene irányába, a kelet-közép-európai, a balkáni népzenét emelték be a saját zenéjükbe, ezzel egy sajátos magyar ifjúsági zenét hoztak létre. Az Amikor én még kissrác voltam című daluk után a „Magyar Állami Népi Beategyüttes" elnevezéssel illették őket.
1971-ben írta a dalt Kent LaVoie amerikai énekes-szerző, művésznevén Lobo. A bemutatkozó albumán jelent meg a másik nagy slágerével, az I'd Love You to Want Me című dallal. Mindkét dala hetekig vezette a slágerlistákat, Amerikában és Európában egyaránt. Természetesen ennek a slágernek is születtek feldolgozásai, bár kevésbé sikeresek voltak.
Pályafutását a Florida fővárosában Tallahassee-ban kezdte 1960-ban, de csak 1964-ben egy floridai egyetem zenekarában fedezték fel. Sikereket csak az 1970-es években ért el, de ezek a mai napig népszerű dalok. Az érzelmes és dallamos zenék kategóriájában örök életű számokat alkotott.
Az 1984-ben született dal sokszor szerepelt közösségi összefogások mozgósító dalaként. A rendszerváltás és az uniós-csatlakozás idején újraélte fénykorát. A jelenlegi vírusjárvány idején ismét elővették és feldolgozták. A tény, hogy a szerző , Varga Miklós egy mind dallamában, mint szövegében hatásos művet alkotott, mellyel beírta magát a legjobb magyar dalszerzők közé.
Varga Miklós pályájának egyik mérföldköve az Európa című sláger volt. Kevésbé ismert, hogy a számnak eredetileg teljesen más volt a szövege, és a Kék farmer címet viselte. Egy koncertjük előtt Varga Mihály, a Dési Művelődési Központ akkori igazgatója elővette a fiókból és odaadta Varga Miklósnak azt a szöveget, amelyet ma is ismerünk. 1980-ban, barátjával Vikidál Gyulával közös bandát is alapítottak, a Boxer együttest, amellyel tizenöt évig együtt járták az országot.
1981-ben készült zenés filmszatíra zenei anyagát a Hobo Blues Band blues zenekar írta és játsza. A HBB tagjai az 1981-ben bemutatott, Szomjas György által rendezett Kopaszkutya című filmben főszerepet játszottak. A lemezt betiltották, a filmet viszont nem, a zenei anyag csak 1993-ban láthatott napvilágot.
A filmbeli kitalált együttes vezetője, akit Schuster Lóránt személyesített meg, végigjárja a rivális zenekarok koncertjeit (olyan együttesekről villannak fel felvételek, mint az Illés vagy az Omega), de kételyei vannak, hogy ezt az akkori kultúrpolitika által megtűrt vagy támogatott, kissé szalon-rock irányt el tudja-e majd fogadtatni a tagokkal. Végül úgy dönt, "le kell menni kutyába", azaz jelenítsék meg zenéjükben a korszak marginalizálódott, de nagy számú – és hivatalosan természetesen nem létező – fiataljainak ízlésvilágát.
Az 1972-es Crazy Horses című dal az amerikai teenager group azonos nevű albumáról való. Az Osmonds egy családi zenekarként jött létre. Eredetileg két testvér Merrill és Jay alakították, és kezdetben csak duoként működtek, de később csatlakozott négy testvér fiú is, akik már az igazi hetvenes évekbeli Osmonds-t alkották.
Ekkor váltak amerikai tini ideálokká, és a lágyabb rock zenei irányzat kedvelt előadóivá. Andy Williams is fellépési lehetőséget adott nekik a show műsorában, és néhány dallal is hozzájárult sikerükhöz. Legsikeresebb időszakuk a korai hetvenes évek volt, ahol megpróbálkoztak az akkoriban népszerű rágógumi zenével is.
Doris Day amerikai színész és énekesnő a harmincas években profi táncos akart lenni, de egy lábtörés megakadályozta ebben. Ezután a színészi- és zenei pálya felé fordult, ahol igazi sikereket ért el. Közel ötven filmben szerepelt és számtalan sláger maradt utána.
A Que Sera Sera című dal, Alfred Hitchcock 1956-os filmjében, "Az ember, aki túl sokat tudott" címűben hangzott el, ahol James Stewarttal játszotta a főszerepet. A dal azonnal sláger lett és a hatvanas években sokan feldolgozták, többek között a magyar könnyűzene népszerű előadói.
