A dal az Illés ötödik Add a kezed című albumán jelent meg 1972-ben. Az
album az Illések és pofonok után talán a legjobb Illés album. A kor
amiben született nem a szabadságot és tenni akarást támogatta. Az
1968–as prágai tavasz
leverése egyértelműen jelezte a kornak, hogy melyek azok a határok,
amiket a rendszer nem enged átlépni.
A politika bekeményített. Ez a változás természetesen érintette az Illés-együttes zenei
tevékenységét is.
A beat-jelenséget is megpróbálta háttérbe szorítani a hatalom, ennek
következtében az Illés-zenekart is elérték a mondvacsinált vádak.
1972-ben már láthatóak az Illés-együttesben a kifáradás jelei,
kislemezük nem jelent meg, a megjelenő nagylemez is búcsúra utal: Nehéz
várni, A szó veszélyes fegyver, Jelbeszéd. Szörényi Levente
is energiái nagy részét a filmzenék komponálására fordította. Az
együttesen belül feszültek az ellentétek: Szörényi Levente a zenei
korlátait akarta kiterjeszteni, szólólemezével kezdett foglalkozni,
Bródy az alkotói közösséget akarta megmenteni. (így született meg a KITT
Egylet (Koncz–Illés–Tolcsvay és a Trió) 1973 elején). Még 1972-ben
Sándor Pál egy rövidfilmet is készített róluk, Add a kezed címmel.
Az 1974-es slágerük, az együttest a siker útján elindító 1973-as Waterloo című dal szakasztott mása. Az Abba című albumukon jelent meg először és onnan került kislemez formátumban is kiadásra.
Ez is azok közül az Abba dalok közül való amelyek sodró ritmusukkal és a látványos színpadi előadásmóddal lettek népszerűek a közönség körében. Minden koncertjükön előadták és az 1977-es Abba: The Movie című filmjük zenei anyagában is szerepelt.
Az 1970-es években a beat korszak nagy együttesei vagy megszűntek vagy átalakultak. A hetvenes években több super-group született ezekből a zenészekből. Az egyike volt a budapesti klubok kedvenc együttese a Skorpió. Az évek során csak az alapító Frenreisz Károly maradt meg az állandó tagok közül. Olyan neves zenészek játszottak az együttesben, mint Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor gitárosok és Papp Gyula orgonista.
Az együttes kétszer is át alakult, legutoljára 1985-ben. Ebben az időben adták ki az Azt beszéli már az egész város című nagylemezüket, amelynek az azonos című nyitó dala nagy sláger lett. A hetvenes években a Skorpió volt a magyar rock zene első számú export zenekara, mert ebben az időben szinte minden európai könnyűzenei eseményen felléptek.
Az 1983-as dal, Bródy János szövegíró munkásságának egyik nagyon szép darabja, melyben az 1956-os forradalomnak állít emléket sajátos módon, egy 1956-os országát elhagyó és Amerikában letelepedő magyar visszaemlékezésén keresztül. A dal azóta is a külföldi magyar közösségek zenés estjeinek egyik elmaradhatatlan darabja lett.
Bár az sohasem derült ki, hogy miért pont 33 Stefánia- szelet szerepel a dalban, de 1989-ben a rendszerváltáskor az első szabad 1956-os ünnepen ennek forradalmi jelentősége volt, hiszen a forradalom 33-ik évfordulóját ünnepeltük. Lehet hogy Bródy nem látnok, de a dalaiban mindig minden szónak volt jelentősége.
Ez a dal ugyan kilóg a Bee Gees dalok sorából, mert egy kicsit tréfás-szomorkás, de benne van az igazi Bee Gees-re jellemző romantikus dallam világ. A dal az 1968-as Idea című albumukon jelent meg, de koncerteken sohasem játszották. Ennek ellenére a rajongók között nagyon népszerű volt. Született egy kis példányszámú retro kiadása is, mely a fan klubokban jelentős összegeken cserélt gazdát.
Az 1968-as Idea című albumuk egyfajta vízválasztó volt az együttes számára. Ebben az időben jutottak el arra a pontra, amikor már nehezen volt együtt tartható az együttes, mivel mindhárman saját utakat kerestek. A következő évben meg is történt a válás, Robin új lemezzel jelentkezett, de Barry és Maurice is külön stúdió munkákon dolgozott. Évekkel később Barry, önkritikusan úgy nyilatkozott, hogy az együttesen belül elhatalmasodott ego volt ami ennek a csodálatos csapatnak a közös munkáját derékba törte.
1973-ban,
Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, a KISZ és az
Országos Rendező Iroda több ismert zenekart felkért Petőfi versek megzenésítésére. Tolcsvay László ekkor a
Nemzeti Dalt választotta a forradalmi versek közül.
Bár az ORI stúdióban a dalt felvették, de lemezen sohasem jelenhetett meg, mert a hatalom emberei túlságosan forradalminak és lázítónak találták. 1973-tól
1981-ig Tolcsvayék nem is adták elő koncerten, de 1973 végén a Tolcsvay zenekar
utolsó koncertjén elhangzott. Ezen a koncerten sokan felvették szalagos magnóra. Egy ilyen titokban készített hangfelvételről játszották a későbbiekben a Szabad Európa Rádióban.