Ez a két lány által írt dal, 1976-ban Happy Hawaii címmel készült el. Még mielőtt az Arrival című albumukra került volna, úgy döntöttek, hogy ezt a Fats Domino-ízű dalt átírják, és némi country-elemet is beletéve lett a nagylemez befejező dala. A Happy Hawaii később 1977-ben egy kislemezen azért megjelent, de az már csak a nosztalgia jegyében. Az 1977-es ausztrál koncertjükön a közönség tombolva fogadta az igazi rockos hangulatot teremtő előadásukat.
Mindkét dal hangulatára rányomja a bélyegét Björn és Agnetha közötti feszült viszony , amit később meg is erősítettek, hiszen a boldog 76-os év után, az 1977-es ausztrál koncertjükön Agnetha nem is hajlandó ezt közösen énekelni velük, ezért a dalról készült videón csak hárman szerepelnek. Azon kevés dalok egyike, amin a meghatározó női énekes duó kicsit háttérbe vonult és átadta a szóló szerepet Björnnek. A dal a Mama Mia 2 című film zenei anyagában is szerepelt.
Amikor az ötvenes évek végén, mint cukorka árus, csak ábrándozott a
moziban, még nem gondolta, hogy 1964-ben egy nagysikerű olasz film
főszerepét fogja eljátszani , énekelni, Gianni Morandi, a mai napig
legsikeresebb olasz popénekes és színész.
A Térden állva jövök hozzád
című filmet, a korabeli magyar tv is közvetítette nagy sikerrel. Aki
emlékszik meg erre az időszakra, az tudja, hogy egy ilyen film , a
szomszédok kisebbfajta búcsú járását hozta, mivel nem mindenkinek volt
televíziója.
1968-ban a Beatles létrehozza az Apple Records-ot, mely kizárólagosan az
együttes számait adta ki és egyfajta védjegye lett a négy fiúnak.
1970-ben a Beatles feloszlik, és az Apple Records, az akkor már saját
utakon járó tagok zenéje mellett, próbálta kiváló zenészek munkáit is
kiadni.
Az első együttes akit méltónak tartottak erre, az angol
Badfinger rockzenekar volt, amelynek legnagyobb slágerében George
Harrison is közreműködött slide gitáron.
A Badfinger angol rock együttes 1960-ban alakult, és zenei stílusuk a Beatleshez közelálló volt, több Beatles feldolgozásuk is született. Saját számaikkal a hetvenes évek elején értek el jelentős sikereket.
Amikor 1971-ben, a népszerű angol Animals rock együttes orgonistája, Alan Price úgy dönt, hogy elhagyja a zenekart, akkor találkozik korábbi zenész barátjával George Fame-el, aki akkor már szintén kiváló és sikeres billentyűs zenész volt. A találkozásból egy hatalmas öröm zenélés kerekedett, aminek az eredménye egy 1971-es nagy sláger lett, a Rosetta.
Bár eredetileg nem az ő daluk volt, de a duó előadásában, és átdolgozásában már a legnépszerűbb dalok közé került. A dal egy naiv és vidám lányról szól, aki szeret a tánc klubba járni és nem veti meg a whiskyt sem, ami néha megárt neki.
1976-ban, a lakásában kialakított stúdióban vette lemezre, az
elektronikus zene legmeghatározóbb zenei darabját, az Oxygéne című
albumot, mely meghozta a világhírt neki, és példátlan zenei forradalmat
indított el az elektronikus pop világában.
Jean-Michel Jarre
francia zeneszerző, Maurice Jarre , Oscar díjas zenész fia. Komolyzenei
tanulmányokat folytatott, és akadémiai kutató munkát végzett az
elektronikus-akusztika területén. A zenetörténet legkreatívabb alkotója,
több mint 75 millió lemeze fogyott a világon, napjainkig. A 90-es
évekig minden fontos világeseményen meghívott zenész volt, a NASA-tól ,
II János Pálig szívesen látták rendezvényeiken.
A rock történet kultikus dala, az 1971-es albumukon jelent meg, mely Ken Hensley orgonista 1970-es szerzeménye. Újdonság volt a szám hossza, mert a szokásos 3.15 perces játékidőt jócskán túlhaladta a dal időtartama. De a közel négy perces virtuóz orgona szóló indokolta a hagyományos tracktől való eltérést.
A dal felvételénél az angol rock zenész, Manfred Mann is segédkezett, és itt alkalmazták először a Moog-szintetizátort is. A dal minden koncertjük állandó darabja volt, mert a közönség kikövetelte minden alkalommal. A világ legjobb rock dalai között tartják számon.
Ez az 1963-as kislemezen megjelent dal, azok közé a Beatles szerzemények közé tartozik, melyek elindították a siker útján az együttest. Sajnos a dal első, eredeti mester szalagja már eltűnt, és az Abbey Road studióban csak a később felvett EP változat szalagja maradt meg. Ezért az eredeti kislemez változat a gyűjtők körében csillagászati összegeken cserél gazdát.
Egyébként, a kislemez másik oldalán a She Loves You című mega sláger található. A korai, igazi vokálos Beatles korszakból való dal, egy naiv szerelmi történet, mely fülbemászó soraival és jellegzetes Beatley beszólásaival, méltán lett a rajongók körében népszerű. A róla készült 1963-as performance az egyetlen képi megörökítése a dalnak.
Az 1965-ös dal, az ausztrál folk-pop együttes legsikeresebb számai közé tartozik. A dal alapja egy 1883-ból származó orosz ballada volt. A szövege, az oroszok szent folyójáról a Volgáról, és egy foglyul ejtett perzsa hercegnő méltatlan haláláról szól. A dal az ausztrálok körében azóta is nagyon népszerű, minden jeles eseményükön felcsendül, többek között a 2000-es olimpia záró eseményén is. 1965-ben az egész világon a listákon szerepelt a dal.
A Seekerst 1962-ben alakitotta Judith Garham énekes-gitáros és három zenész társa Mellbourneben. Valamennyien kiváló hangszeres zenészek voltak és mintegy 50 best seller lemezzel a legnépszerűbb ausztrál előadók voltak. Judith Garhamot 1968-ban, Ausztrália Hangjának választották és a Seekers munkái bekerültek az Ausztrál Nemzeti Kincsek közé.
1979-ben mutatták be a cseh Milos Forman rendezésében a Hair című filmet, mely igazi hippi passió volt a maga idejében. A film a fő hippi eszme, a "Make Love not War", minden háború tagadásának az örök életű darabja. Galt MacDermot amerikai szerző, 1967-ben írta dalt a Hair című musicalhez, amely az utolsó színben hangzik el, ugyanúgy mint ahogy a filmben is a befejező képek alatt fut.
A film emellett egy igazi társadalmi kritika, az arisztokrácia képmutatásának és
az előítéleteknek a bemutatásán keresztül. A hasonló című 1967-es
musical alapján készült, melyet már akkor nagy sikerrel mutattak be.
Főszerepet kap benne a zene, a tánc, a szerelem, a szabadság, és a főként a vietnámi háború elleni tiltakozás.
Az 1969-es video részletben, a dalt az Olympia együttes játssza, amelynek az énekese Charlie, alias Horváth Károly volt. A tánc parketten a fiatal Földes László, alias Hobo, aki a shake lélektanáról beszél.
Volt idő, amikor a magyar fiatalság csak az Illés, a Metró, és az Omega számaiért rajongott, de a magyar beatmozgalomnak
nemcsak lelkes hívei, hanem elszánt ellenzői is voltak.
Kovács András filmrendező ebben az 1969-es filmben
utánaeredt a "jelenség"-nek, megszólaltatva mindkét félt, s nem
utolsósorban a zenekarokat és tagjaikat is.
A magyar beatzene nagy
alakjait láthatjuk a pályájuk elején, elmondják gondolataikat,
véleményüket. A film igazi kultúrtörténeti kincs, melyben palástolatlan véleményeket hallunk mindkét oldalról.
Az 1970-es években Magyarországon, a Hungaroton erős (Erdős) emberei
döntöttek sikerről és jövőről. Így történt, hogy a hazai koncerteken
imádott, de itthon nem támogatott, Generál és Mikrolied Vokál együttes,
1975-ben Hollandiában került a slágerlistán az első helyre az Everybody
Join Us című számmal, és több ezres közönség előtt adott sikeres
koncerteket.
A legjobb felállás: Horváth Charlie; Révész Sándor; Novai
Gábor; Karácsony János; Tátrai Tibor és a Mikrolied vokál, a legjobb
magyar beatcsajokkal, Szigeti Edittel, az első magyar női
szólógitárossal vagy Bódy Magdival.
A 60-as évek elején egészen újszerű és szokatlan volt, amikor három srác elektromos gitárral, űrruhában kiállt a színpadra és a hagyományos rock and roll alapokon popos dallamokat játszott. A svéd Spotnicks, a korabeli híres gitár együttesek, a Shadows és Ventures mellett, tudott új színt vinni az instrumentális zene világába. Az együttes duoként alakult 1956-ban, de igazi sikereket az 1961-es felállással értek el.
Ez az 1963-as szerzeményük hatalmas siker volt akkor, de még most is a gitár iskolákban alapműként oktatják. Sok feldolgozása született, több mozifilm zenei anyagában szerepelt, és bekerült a legjobb 60-as instrumentális szerzemények közé. A zene alapja, egy 1920-as dal volt, spanyol szöveggel, amit a Spotnicks tett végül is világhírűvé.
Amikor 1970-ben, a magyar származású Mariska Veres, a Socking Blue dán
együttes sikerszamaban azt ajánlotta, hogy “Soha ne házasodj vasutassal”
, akkor ezzel erősen megtépázta a vasutasok szakmai önérzetét, és a
róluk kialakult képet. Nem tudni mennyire volt a dalnak köszönhető, az
biztos, hogy a dal Európán túlnyúló örök életű sikerszám lett, több
millió példányt eladtak belőle és a korabeli dance partikon gyakran
játszották.
1969-ben a Shocking Blue holland rock zenekar énekest keresett, mert
vokalistája bevonult katonának. A válogatáson egy hollandiában élő
magyar primás lányára, a 21 éves Veres Mariskára, esik a választás. A
lány beváltja a hozzáfűzött reményeket, hiszen 1969-ben a Venus című
világslágerrel beírják magukat a rock történelembe, és megszületik az
első világhíres magyar popsztár.
Európai együttes ritkán jut amerikai
listák élére, de abban az évben a tengerentúli listák első helyét is
megjárta a dal. Sajnos 2006-ban a betegsége legyőzi, és búcsút kell
intenie a színpadnak, és még abban az évben meghal.
Ez az 1972-es, hasonló című albumukon megjelent dal is
hozzájárult ahhoz, hogy az LGT-re külföldön is felfigyeltek. Nagy
sikerrel szerepeltek vele 1972-ben angliában, és az 1973-as Sopoti
fesztiválon, majd egy angol nyelvű változata is megjelent Amerikában,
Rock Yourself címmel.
Bár a további amerikai sikereik megszakadtak, mert második lemezük
kiadásának költségeit az amerikai lemezkiadó távozó menedzsere
elsikkasztotta, így a további együttműködésük ellehetetlenült. A dal az
1973-as Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalnek is a
sikerszáma lett. A lemez felvételén szerepelt utoljára az együttesben
Frenreisz Károly, aki miután kilépett meg alakította a Skorpiót.
1970-ben egy németországi együttes angol nyelvű slágere került az európai listák élére. A német nyelvterületen több mint harminc héten át vezette a sikerlistát.
A Soulful Dynamics egy együttes, mely 1965-ben alakult Libériában. Eredetileg Amerikában szerettek volna szerencsét próbálni, ám az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy inkább Németország felé veszik az irányt, mivel a dobosuk testvére akkoriban Hamburgban, a libériai nagykövetségen dolgozott. 1969-es megérkezésüket követően Németországban működtek. Legismertebb daluk az 1970-es Mademoiselle Ninette.
